Az újszülötteknek, gyermekeknek, de még a tinédzsereknek is több alvásra van szükségük, mint egy átlagos felnőttnek. Az elmúlt évtizedekben erről számos kutató sokféle adatot közölt, de a témával foglalkozó orvosokat tömörítő Amerikai Alváskutató Akadémia most végre konszenzusra jutott a fiatalok alvási szükségleteiről – írta csalad.hu a BBC-re hivatkozva.
A csaknem egyéves elemzési folyamatban 864 korábbi tanulmány eredményeit egyeztették, főként abból a szempontból, hogyan hat a gyermekek egészségére az alvás. Ezek alapján a következőkre jutottak: egy 4-12 hónapos babának a napközbeni szunyókálásokkal együtt 12-16 órányi alvási igénye van. 1-2 éves kor között ez 11-14 órára csökken. A 3-5 éves gyermekeknél a 10-13 óra – a délutáni alvást is beleszámolva – egészséges. 6 és 12 éves kor között már 9-12 óra is elég lehet, de még egy 13-18 éves fiatalnak is szüksége van 8-10 óra alvásra, hogy minden fejlődési folyamatra, és a megfelelő regenerálódásra szánt időt megkapja. Vagyis azzal egyáltalán nem érdemes nyaggatnunk a gyerekeket, hogy „bezzeg amikor én gyerek voltam…”.
A kutatók mindehhez hozzátették, hogy a jelzett időtartamok nem csak az alvás hossza szempontjából fontosak. Az alvás minősége, zavartalansága és rendszeressége ugyanolyan lényeges a gyerekek egészsége szempontjából. Ha időnként meg is van a szükséges alvási óraszám, de sokszor maradnak fenn sokáig a kicsik, vagy éppen gyakran kelnek túl korán, a kialvatlanság növelheti a sérülések, a figyelmetlenség miatt bekövetkezett balesetek kockázatát, de súlyos esetben korai magas vérnyomást okozhat és depressziót is.
A jó alvás nem csak hosszú és rendszeres alvást jelent, sőt, a kutatók szerint az alvás minősége sok esetben fontosabb is lehet, mint a mennyisége. Meglepő lehet, de akár gyerekekről, akár felnőttekről van szó, nagyon sok embernek gondot okoz a minőségi alvás. Ennek sok oka lehet a napi stressztől a környezetünkben lévő zavaró tényezőkig, és a rossz szokásokig. Egy 8 órás alvási ciklus mit sem ér, ha ebből 3-4 óra nyugtalan, forgolódással teli. Hogy a jó alváshoz mi kell, arról nemrég az amerikai Stanford Egyetem orvos kutatói állítottak össze egy kisokost. Eszerint a jó alvás alapvetően három dologtól függ: a lelki és testi állapottól, a környezettől és az időzítéstől. Utóbbi azt jelenti, hogy akkor kell aludnunk, amikor igazán szükségünk van rá. A helyzet pedig az, hogy akár rólunk, akár a gyermekeinkről van szó, mindhárom tényező javítható, alakítható.
A testi és lelki nyugalom alapvetően úgy érhető el, ha megfelelő mennyiségű a testmozgás. Nem fárasztó edzésről van szó, de annak a gyermeknek, aki egész nap a szobában tesped, ugyanúgy szüksége van az alvásra, mint aktív társainak, azonban megfelelő mennyiségű mozgás nélkül valószínűbb, hogy nehezebben alszik el, és biztosan rendszertelenebb lesz az alvási ciklusa. Emellett a szakemberek azt javasolják, hogy mindenképpen tartsuk kontroll alatt a gyermekek képernyőidejét, vagyis azt, hogy hány órát tölt tévé, számítógép vagy más elektronikai eszközt bámulva. Ebben főként az esti időszak fontos, vagyis alvás előtt 1-2 órával a gyermekek már ne üljenek képernyő előtt: az esti tévézés lefekvés előtt tehát nem jó ötlet. A vibráló képernyő ugyanis összezavarhatja az agy belső óráját, és jelentősen nehezíti az elalvást.
Emellett érdemes rendszeresíteni valamilyen esti lefekvési rituálét. Legyen az egy pohár tej, az alvás előtti fogmosás, a lényeg, hogy minden este hajtsuk végre. Ezzel a fiatalok agyát arra kondicionáljuk, hogy a tevékenység után az alvás következik, és könnyebbé tehetjük számukra a pihenést.
Magától értetődő lehet, de a környezeti viszonyok közül az elsődleges a kényelmes ágy. Sokan talán nem gondolnak bele, de egy átlagember 24 évet tölt az életéből alvással. Mégis sokan az ágy minőségén próbálnak spórolni. Sajnos a jó ágy, jó matrac drága, azonban nem egy évre vásároljuk, és életünk egyik legfontosabb tevékenységét, a minőségi alvást alapozzuk meg vele. Nincs ez másként a gyermekek ágyaival sem. Keressük meg a lehető legjobb minőségű gyerekágyakat, és ágyneműket.
Ugyancsak a környezeti tényezők közé tartozik az éjszakai hőmérséklet. A szakemberek úgy gondolják, hogy az ideális hőfok az alváshoz a 17-18 fok. Persze egy forró nyári éjszakán ezt nem könnyű elérni, azonban sokan esnek abba a hibába, hogy a megfázástól féltve a gyermekeiket a hűvösebb évszakokban jól felfűtik a lakást és a gyerekszobát is. A meleg biztosan elégtelen alvást okoz. Ha nyáron máshogy nem oldható meg a hűtés, állítsunk ventilátort a szobába úgy, hogy az mozgassa a levegőt, de ne közvetlenül a gyermek testére irányuljon.
Szintén fontos kérdés az éjszakai fénymennyiség, amely elronthatja az alvás minőségét. A szobában lévő elektronikai eszközök apró LED fényei, az értesítések miatt fel-fel villanó telefonképernyők mind problémát jelenthetnek. Vagyis ha lehet, a gyerekszobából száműzzük ezeket. Ha a kisgyermek esetleg nyugtalan a teljes sötétségben, hagyjuk egy kis olvasólámpa fényénél elaludni, de ha ez megtörtént, kapcsoljunk le minden fényt, és használjunk redőnyt vagy sötétítőt, hogy az utcáról se érkezzen zavaró fénymennyiség.
Végül az időzítés: ez azt jelenti, hogy érdemes rendszeressé tenni az alvást. Vagyis a lefekvés és a felkelés idejét is állandósítsuk. Ha hétköznapokon fél hétkor kelnek a gyerekek, ne hagyjuk őket hétvégén sem tovább aludni ennél. A szakemberek szerint inkább szoktassuk őket ahhoz, hogy délután szunyókáljanak néhány órát, mert a hétvégi hosszú reggeli alvások éppen azt az alvásminőséget rombolják, amelyet a hétköznapokon megpróbálunk elérni.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
