Mert ez valóban fejlesztés. Nem tanítás, tanulás vagy oktatás, ahogyan azt sokszor halljuk. Itt nem arról van szó, hogy megpróbáljuk a kicsik fejbe akaratuk ellenére „beletölteni” az információkat, nem erőltetünk semmit, csak játszunk, énekelünk, mondókázunk, jól érezzük magunkat és tesszük mindezt ezt egy második nyelven.
A szakemberek a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését külön terminussal jelölik. A 10 év alattiakét nyelvelsajátításnak, míg a 10 év felettiekét nyelvtanulásnak nevezik. A nyelvelsajátítás valójában az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamat, amikor a gyermek a nyelvet „felszedi” mondókákon, dalokon és megfelelő szituációkon, játékos tevékenységeken keresztül. Nem keres összefüggéseket, nem magyarázunk neki nyelvtant és szabályokat. Ezzel szemben a 10 év feletti tanulók már valóban tanulnak, fordítanak és összefüggéseket keresnek, próbálják megérteni a nyelvet, nem „csupán” használni akarják.
A fejlesztés alapja, hogy játékos tevékenységek között történjen, élményteli és közös program legyen ez a szülő és a gyermek között. Nem tanítani kell a kicsit, azt meghagyhatjuk a pedagógusoknak, szülőként jó példával tudunk elöl járni. Ha a kicsi azt látja, hogy a szülő számára fontos a nyelvismeret, szívesen énekel, beszél idegen nyelven és ezt teszi a gyermekével is, akkor a gyermek később ezekre a pozitív élményekre fog visszagondolni, ha valóban tanulásra kerül a sor. Ezen kívül pedig sok-sok hasznos szókincs és kifejezés is „ragad rá” a mondókákon, gyerekdalokon keresztül.
Az életkor szerepe
Arturo Hernández, a Houston-i Egyetem pszichológiaprofesszora a kétnyelvűség hatásaival foglalkozik The Bilingual Brain című kötetében. Véleménye szerint a 2-4 éves kor az úgynevezett kritikus periódus a nyelvelsajátításban, ami azt jelenti, hogy a siker érdekében bizonyos eseményeknek ebben az életszakaszban be kell következniük. Ennek oka, hogy az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ebben az időszakban a leggyorsabb, majd egyre lassul, végül a pubertáskor végére lezárul.
A pubertás kezdetére a nyelvfeldolgozásért és beszédfunkcióért felelős domináns agyi területek képlékenysége, rugalmassága elnyeri végleges állapotát, vagyis befejeződik az agyféltekék funkcionális specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció). (Penfield és Roberts)
Ezek szerint, ha a gyermek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később egyáltalán nem tud megtanulni egyetlen nyelvet sem. Bár a kritikus periódus létezését nem minden kutató osztja, a hipotézist több vadon felnövő gyermek története is igazolja.
A környezeti ingereknek leginkább négy éves kor előtt van a legnagyobb hatása az agy fejlődésére, ugyanis ekkor alakul ki a szavak tanulásának képessége, akár több nyelven is.
Érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Így ha a gyermekkorban hallott nyelvet sokáig nem halljuk, a tudatalattink eltárolja s később sokkal könnyebben elő tudjuk hívni. Ezért is lehet az, hogy azok a gyerekek, akik több nyelvet hallottak, beszéltek kiskorban, felnőttként könnyebben tanulnak nyelveket.
Természetesen nem csak gyermekkorban alakulhat ki kétnyelvűség, felnőttként is megtanulható egy nyelv, ha nem kényszerből történik, hanem belső motiváció hatására.
Kutatók szerint az életkor akkor fontos, ha természetes körülmények között történik a nyelvelsajátítás. Az iskolai nyelvtanulásban pedig általában sikeresebbek azok a gyerekek, akik korán kezdtek ismerkedni egy második nyelvvel.
Milyen előnyei lehetnek a korai nyelvelsajátításnak?
- A gyerekek észrevétlenül sajátítják el az idegen nyelvet: játék, mondókázás, éneklés közben – a szülővel együtt töltött közös élményeken keresztül.
- Nincs rajtuk nyomás, nem kell megfelelniük senkinek, nincsenek gátlásaik, bátran szólalnak meg.
- Megismerhetnek egy új kultúrát, így empatikus képességeik is fejlődnek.
- A nyelvek iránt pozitív attitűd alakul ki: szívesen fog idegen nyelven beszélni, sőt könnyebben tanul újabb nyelveket is.
- Ha szülőként azt a mintát adjuk a gyermekünknek, hogy nyelvet tanulni, beszélni jó dolog, ezt fogja továbbvinni.
Jó szórakozást kívánok!
Forrás:
Arturo Hernández: The Bilingual Brain
Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp., 2011.)
Lovagoltatók, höcögtetők angolul itt!
Havas dalok angolul gyerekeknek itt!
Angol mondókák és dalok az esti rutinhoz itt!
Szerző:
Fürész-Mayernik Melinda
kisgyermekkori nyelvoktató
Angol Kalauz program alapítója
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
