Múminok. A kedvenceim. Én magam tanítóképzősként találkoztam velük először tudatosan, gyermekirodalom órán. Aztán rájöttem, hogy mégsem. Gyerekkromban már láttam őket a TV-ben, fekete-fehérben. A gyerekirodalmi tanulmányaim ébresztettek rá arra, hogy kik ők, milyen mély mondani valója van a mesének. Az elmúlt hetekben több üzletben jelentek meg pizsamán, papucson (gyorsan vettem is), párnán, ágynaműn, pokrócon (már ebből is van), tároló dobozon (már megrendelve), baseball sapkán, kulacson (szintén megrendelve) és még sok-sok használati tárgyon. Az eladók maguk sem tudták, kik ezek a fehér, viziló szerű lények, akiken kötény vagy kalap van. Néhányuknak elmondtam, elhatároztam, hogy Nektek is összeszedem, kik is ők! A Múminokat a finnországi svéd írónő, Tove Jansson (1914–2001) alkotta meg. Az első Múmin-könyv, a Moomins and the Great Flood (Múmin és a Nagy Árvíz) 1945-ben jelent meg, közvetlenül a második világháború után. A világ akkor épp a békére vágyott, és Jansson mesevilága pontosan ezt adta: reményt, szeretetet, és biztonságot. Tove Jansson nemcsak írta, de maga illusztrálta is könyveit, így a Múmin-univerzum minden szeglete az ő kreatív világából származik. Írásaiban gyakran megjelennek az élet nagy kérdései – az elmúlás, az identitás, a szabadság, és az elfogadás –, méghozzá úgy, hogy azok a gyerekek számára is érthetőek, mégis mélyen elgondolkodtatják a felnőtteket. A Múmin-történetek egyik legfontosabb üzenete az elfogadás és az együttélés szépsége. A Múminvölgy lakói különböző lények, mégis képesek szeretetben, nyugalomban élni. A történetek gyakran mutatják be a természet közelségét, az évszakok változását, és az élet kis örömeit. Emellett hangsúlyos a szabadságvágy, az egyéni útkeresés és az önazonosság fontossága – legyen szó akár a magányos, filozofikus Mumintrollról, akár a kalandvágyó Csíkról (Snufkin). Mumintroll (Múmin) – A kedves és kíváncsi főhős, aki mindig nyitott az új élményekre. Múmimamó (Moominmamma) – A szeretet megtestesítője, aki minden helyzetben nyugodt és támogató. Múmipapa (Moominpappa) – Romantikus lelkű, álmodozó karakter, aki szeret történeteket mesélni. Csík (Snufkin) – A zöld kalapos vándor, aki szabadságra vágyik és mély bölcsességgel rendelkezik. Mymble és Kicsi Mi (Little My) – Erős, öntudatos női karakterek, akik gyakran kritikusak, de mindig hűségesek. Hódoska (Sniff) – A kissé félős, ám pénzéhes barát, aki mindig bajba keveredik. A Múminok otthona, Moominvalley (Múminvölgy), egy idilli hely: erdők, folyók, tengerpart, és egy magas kék ház, ahol mindig van süti, melegség és elfogadás. Ez a világ valójában menedék a mindennapok problémái elől – egy hely, ahol bárki lehet önmaga, és ahol a másság nemhogy elfogadott, hanem érték. A mese népszerűsége olyan nagy, hogy Finnországban ma is látogatható a Moominworld tematikus park Naantaliban, ahol a látogatók életre keltve élhetik át a történeteket - ez hasonlít a DisneyLandre. A Múmin-könyvek több kiadást is megéltek Magyarországon. Először az 1970-es években kerültek magyar fordításban az olvasókhoz, de az igazi áttörést a Pagony Kiadó új fordításai hozták el az elmúlt években. A mesék mára újra reneszánszukat élik: nemcsak könyvek formájában, de rajzfilmsorozatként is elérhetőek, a klasszikus 90-es évekbeli anime-verziótól kezdve a modern 3D-s adaptációkig. Jelenleg sajnos egyetlen kiadónál sem kapható MAgyarországon, antikváriumban lelhető fel egy-egy darab, így irány a könyvtár!!! A Moomin-történetek filmbeli feldolgozásai az idők során sokféle formát öltöttek. Az első jelentős adaptáció az 1959-ben készült kelet-európai bábfilm-sorozat volt, amely különleges, kézzel készített figuráival idézte meg a Tove Jansson által megalkotott világot (én ezt láthattam fekete.fehérben gyerekkoromban). A hatvanas évek végén Japánban is nagy népszerűségre tettek szert: 1969-ben és 1972-ben is készült anime sorozat, amelyek a Moomin-hangulatot japán animációs stílusban értelmezték újra. A legismertebb rajzfilmsorozat azonban az 1990-ben induló Moomin (vagy Tanoshii Mūmin Ikka) volt, amely nemzetközi sikert aratott. A Moomin történetekből az évek során több egész estés mozifilm is készült, például a 2014-es Moomin a rivierán (Moomins on the Riviera), illetve a 2017-es Muumien taikatalvi (Moomins and the Winter Wonderland), amelyek tovább népszerűsítették a kedves, filozofikus hangvételű világot a fiatalabb generációk körében is. A Moomin-történetek köré az évek során egy egész márkavilág épült ki. A szerethető figurák ma már nemcsak könyvekben és filmekben élnek tovább, hanem számos ajándéktárgy, használati eszköz és ruházati cikk formájában is elérhetők világszerte. Léteznek Moomin tematikájú kávézók, múzeumok, sőt, egy teljes vidámpark is, a finnországi Moominworld. A karakterek népszerűsége a közösségi médiában is jelentős: hivatalos Moomin-oldalak működnek például a Facebookon és az Instagramon, ahol rajongók milliói követik a legfrissebb híreket, eseményeket és termékmegjelenéseket. A Moomin márka így nemcsak kulturális, hanem gazdasági értelemben is sikertörténetté vált. A Múminok világa időtálló. A történetek ugyan egy varázslatos mesevilágban játszódnak, de témáik – az otthon, a szeretet, a félelem, az önkeresés – örökérvényűek. Ezek a mesék megtanítanak arra, hogy ne féljünk mások lenni, és hogy a világ színesebb és jobb hely lehet, ha nyitott szívvel élünk benne. Ha még nem ismered Múminék történeteit, épp itt az ideje, hogy belevesd magad – akár egyedül, akár gyermekeddel együtt. Garantáltan gazdagabb leszel általa! Nálunk még mindig imádják a gyerekeim, pdeig 13 és 17 évesek! Összeállította:
Tanítóként aztán becsempésztem egy-egy meséjüket olvasás órára, sőt, a Múmik karácsonyát elő is adtuk az iskolai karácsonyon.
Egy különleges alkotó: Tove Jansson
A mese mondanivalója
A legismertebb Múmin-karakterek
Múminvölgy – egy hely, ahová mindenki vágyik
A Múminok magyarul
A Múmin filmek
A Múmin üzlet
Miért érdemes ma is Múmint olvasni?
Szombathelyimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges