Jelenlegi hely

Meghalt Csukás István, búcsúzunk a nagy mesemondótól

Az Újszínház jelentette be facebook oldalán a szomorú hírt, 83 éves korában elhunyt Csukás István, az ország mesemondója.

"Csukás István nevére mindenkinek felcsillant a szeme, legyen az gyermek vagy felnőtt: egyformán magával ragadott mindenkit a varázslatos mesevilág, amelyet ő szőtt körénk.
Nehéz felfogni, hogy nincs már közöttünk.

Magára hagyta mesefiguráit, akik történetein számos generáció nőtt fel."
- írja megrendülten az Újszínház társulata.

Neki köszönhetjük

Olyan gyerekkorunkat meghatározó meséket köszönhetünk neki, mint a Süsü a sárkány, a Mirr-Murr, a kandúrPom Pom meséi vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász, és még persze sorolhatnánk, melyek azóta  gyermekeink kedvencévé is lettek.

Hogyan lett az ország mesemondója?

Kisújszálláson született, itt végezte elemi iskoláit is, majd jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek tanult. Ezután felsőfokú tanulmányait a jogon, majd az otthagyva a bölcsészeten folytatta, egyiket sem fejezte be.

A sorsfordulatot az életében az hozta, mikor egy barátja a Magyar Rádió egy pályázatára beküldte verseit és azokkal első díjat nyert. Már fiatal korában költő szeretett volna lenni, eleinte felnőtteknek írt. Írásaiból és segédmunkákból élt akkoriban. 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját, több lapnál dolgozott újságíróként, majd 1968-tól a Magyar Televíziónál lett dramaturg, ezután pedig egy akkor indított gyerekhíradó munkatársa lett.

A hatvanas évek közepétől kezdett el gyerekeknek írni. Számos verseskötete, gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi jelentek meg, többségéből pedig tévéfilm is készült. Számos díjat nyert, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Munkásságát itthon is és külföldön is elismerték, több épületet is róla neveztek el.

Elsner-Szentesi Mónika - Kaposvárimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére