Jelenlegi hely

Anya a futóversenyen

Nincs kifogás, sportolni bárhol-bármikor lehet! A gyerekek születése előtt és utána is, a futóverseny pedig nagyszerű élmény!

Mozogni? Bárhol, bármikor!

Évek óta rendszeresen sportolok, ám vannak időszakok, amikor pihenőt kényszerülök tartani. A sport nálam a tornát és most már a futást is jelenti. Ebből a szempontból mindenevő vagyok, jöhet a picit monoton spinning, máskor a köredzés és a súlyzós kondi torna. Áprilistól, szeptemberig évről-évre visszatér a futás az életemben. Ennek fő oka, hogy futni bárhol és bármikor lehet, például nyaralás alatt, vagy amikor van egy kis „én” idő.

Mozgás szempontjából különvált a gyermekek születése előtti és az utáni időszak.

A gyermekek születése előtt rendszeresen hetente három-négy alkalommal sportoltam, emellett hetente egy alkalommal futottam is. Ekkor azonban még nem futottam hosszabb távokat, csak 2-3 kilométert.

Miután várandós lettem elkezdtem kismama tornára járni és jógázni. Ötödik hónaptól hetente két alkalommal tornáztam. Szülés után a 6 héttel jóga, majd a baba-mama torna következett. Második kislányom érkezése előtt már kevesebb időm jutott a testmozgásra, ritkultak a tornák hetente egy alkalommal jártam kismama tornára. Szülés után két kisgyermekkel otthon már nem volt olyan egyszerű megoldani a mozgást, rendszerint ez volt az utolsó teendő, amire aztán aznap már nem is jutott idő.  

Miután 1 éves lett a kisebbik lányom, elhatároztam, hogy ismét vissza szoktatom magam a rendszeres testmozgáshoz! Hetente egy alkalommal jártam el tornázni. Második kislányom 2 éves kora óta után visszatértem ismét a régi fittness terembe egy este kezdődő, erősebb alakformáló, súlyzós torna erejéig.

Nyáron – új szokást vezettem be és mindenhova vittem magammal a futócipőt - reggelente, amikor a család még aludt, nekivágtam egyedül felfedezni a tengerpartot, párszor átfutottam a mellettünk lévő városba. Ismeretlen környezetben sokkal könnyebben lehetett növelni a távot.

Képes vagyok rá! Irány a futóverseny!

Nagy elhatározásra jutottam, neveztem egy futóversenyre. Sokáig gondolkodtam, hogy részt vegyek-e vagy sem, mi lesz ha nem tudom lefutni a távot? Mit szólnak majd a gyerekek, azt látják anya feladja, kiáll a versenyből? Szétnéztem a közeli és távolabbi környezetemben. Több anyuka barátnőm is indult különféle futóversenyen, főként ez inspirált.

A versenyre a kitűzött időpont előtt egy héttel jelentkeztem a 10 km-es távra. Bár eltökélt szándékom volt, hogy a gyerekekkel megyek majd családi  futásra, helyettük én mentem, egyedül. A verseny előtt átlagosan 6-7 kilométert futottam, ez kb. 30 perc futást jelentett.

Lassan emelni kezdtem a megtett kilométerek hosszát, kezdtem komolyan venni a felkészülést. Megpróbáltam a 10 kilométert lefutni, lassú tempóban. Nevezés után egyből futócipőt húztam és futottam.

Próbáltam a kiszemelt távnál többet futni. Az első 20 percben lassabban futottam, 20 perc után kezdtem el gyorsítani. A 10 kilométernél azonban az utolsó 1 kilométert már nagyon nehéz volt megtenni, főleg úgy hogy korábban nem futottam ilyen hosszú távot. A verseny előtti 3 napban átolvastam a futással kapcsolatos cikkeket, edzésterveket, táplálkozást.  

A verseny napján nagyon izgultam, miután beálltam az iram szerint meghatározott helyre, vártam, hogy kezdődjön a futás. Az elején nagyon nagy volt a tömeg, ezért viszonylag lassabban lehetett haladni. Az egész heti edzésnek hála jól ment a futás, kíváncsian figyeltem, kik futnak körülöttem, merre haladok.

Talán a 9. kilométernél kezdtem fáradni, de az utolsó 1 km-en belül miután találkoztam az iramhajtókkal ismét elkezdtem gyorsabban futni, próbáltam egy órán belül beérni a célba. Nagyon jó érzés volt futóversenyen részt venni. Edzéstervet nem követtem, csak egyszerűen futottam, mert jólesett. A táv lefutása és a versenyzés maradandó élményekkel szolgált.  

Hannamami

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére